A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Nyáron a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás. A Föld északi féltekéjén június, július, augusztus, míg a Föld déli féltekéjén december, január és február a nyár hónapjai.

  

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata, a Nap legmagasabb déli, illetve északi pozíciója a Baktérítőn, illetve a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása valamilyen irányba megváltozik. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.

  

A világ több, mint száz országa nyáron, hatósági rendelettel átállítja az órákat a csillagászatilag indokolt időponthoz képest. Az intézkedés indoka az, hogy így a szokásosan ébren töltött időszak nagyobb hányada esik napsütéses órákra. Ez kellemesebb a szemnek, biztonságosabb a közlekedésben és világítási energiát is meg lehet takarítani általa. A Magyarországon jelenleg alkalmazott, az európai gyakorlathoz igazodó szabály 1996 óta érvényes. A nyári időszámítás kezdete eszerint március utolsó vasárnapja. Ekkor az órákat -- közép-európai idő szerint -- hajnali 2-kor előre kell igazítani 3 órára.